Háttér Németországban, Saalfeld városában található egy panelházakból álló, a magyar lakótelepekhez hasonló felépítésű lakótelep. A vizsgálat tárgyát képező kerület ebből a lakótelepből, és a mellette elterülő régi típusú falusi városrészből tevődik össze. A kerület teljes lakossága mintegy 7000 fő, ebből 12,9% 18 év alatti fiatal. 2006-ig egy rendkívül frekventált, forgalmas főút haladt át a kerületen, de egy azóta átadott, elkerülő útszakasz megépítésével a gépjárműforgalom jelentősen csökkent. Mivel a lakótelepen alig található kerékpárút, a kerékpárosok ugyanazt az útfelületet használják, mint a motorizált forgalom. Több vizsgálat is kimutatta, hogy a fiatalok gyakran választják a kerékpározást – mint ingyenes alternatívát – a közösségi közlekedés helyett.   A kivitelezés Egy „Kerékpáros nyomozók” elnevezésű Európai Uniós kutatás-fejlesztési projektben 2006-ban Saalfeldet választották egy új kezdeményezés helyszínéül. A kampányt egy, a fiatalokért és a kerületért szervezett központ és egy kiválasztott tervező ügynökség közösen indította. A cél az volt, hogy lehetőséget biztosítsanak a gyermekeknek a saalfeldi kerékpáros úthálózat tervezésében való közreműködésre. A fiataloknak a jelenlegi közúthálózaton kellet kerékpározniuk, figyelve a lehetséges gyenge pontokra. Új ötletekkel, javaslatokkal állhattak elő a kerékpáros úthálózat fejlesztésével kapcsolatban, miközben megfigyelték a jelenlegi hálózat működését és állapotát. Egy csapat gyermek például egy előre kiválasztott és sokak által használt útvonalon kerékpározott az ifjúsági központtól a forgalmas strandig. Megvizsgálták az útvonal közlekedésbiztonsági szempontból gyenge pontjait, melyek közül többet fényképpel dokumentáltak. Ahhoz, hogy a kampányt még érdekesebbé tegyék, különböző foglalkozásokat tartottak az egyes megállóknál. Egyik helyen a kerékpárok műszaki állapotát vizsgálták, míg máshol forgalomszámlálás vagy kérdőívek kitöltése zajlott. Az utazás egyik legsikeresebb megállója minden bizonnyal a biciklis ugratóverseny volt. A közlekedésbiztonsági szakértők összegezték az eredményeket és a tapasztalataikat, majd pedig bemutatták azokat a város döntéshozóinak. Első lépésként olyan strukturális intézkedéseket hajtottak végre a döntéshozók, melyek kis anyagi ráfordítással elvégezhetők (pl. táblák kihelyezése, új kerékpáros útvonalak kijelölése). A hálózat fejlesztésével kapcsolatos nagyobb – akár az infrastruktúra átépítésével járó – lehetséges alternatívákat a döntéshozók és a szakemberek megvitatták, így a hálózat további fejlesztése várható. Következtetések Mindkét félnek – gyermekeknek és döntéshozóknak egyaránt – az volt a benyomása, hogy a projektet kellő gondossággal és odafigyeléssel valósították meg. Az itt összegyűlt információ és tapasztalat ösztönözni fog további társadalmi csoportokat, közösségeket is arra, hogy bevonják a fiatalokat a közlekedéstervezési döntések előkészítésébe. A kampány eredményeként nőtt a helyi forgalomszabályozás – tágabb értelemben mobilitás menedzsment – elfogadottsága a közösség tagjai körében. A kerület lakossága így biztos lehet abban, hogy a szükséges feltételek adottak a fiatal közlekedők biztonságos közlekedéséhez, mikor kerékpárra pattannak, vagy sétálnak egyet. A projekt hatására a szülők gyermekeik egyéni közlekedésével kapcsolatos félelmei csökkentek, hiszen a javaslatok megvalósításával a gyermekek biztonságosan ismerkedhetnek a közlekedés szépségeivel és buktatóival.   További információk: Esettanulmány az ELTIS portálon: http://www.eltis.org/index.php?id=13&study_id=1954 Saalfeld város honlapja: http://www.saalfeld.de Az eredeti esettanulmány szerzője: Barbara Possert (possert@fgm.at)  

  A közúti biztonság és a sürgősségi egészségügyi ellátás fejlődése ellenére még mindig nagy számban történik súlyos és halálos kimenetelű kerékpáros baleset. Németországban a lakosság mintegy 11%-a használ legalább naponta egyszer kerékpárt. Kilométer arányosan a kerékpárosok szenvedik el a legtöbb halálos balesetet. Németországban évente több mint 400 halálos kimenetelű baleset történik, ami háromszor több mint a gépjárművek esetében. Bár a halálos balestek száma 2000 óta évente 25%-kal csökkent, a sérülések száma folyamatosan nő. 2000-ben mintegy 72 000 kerékpáros sérülést jegyeztek, ez a szám 2008-ra 79 000 fölé nőtt. A Német Statisztikai Hivatal nem jegyzi a sérülések típusait, az elemzések alapján megállapították, hogy a kerékpárosok az esetek 50%-ban az arcukon és a fejükön sérülnek meg. A kormányzat részéről erőfeszítéseket kell tenni a kerékpárhasználat, a környezettudatosság, a fizikai erőnlét javítása és más közegészségügyi programok mellett a balesetek bekövetkezésének eredetét vizsgáló kutatásokat támogatását illetően is. Ezek a tanulmányok több aspektusból vizsgálják és bizonyítják, hogy bukósisak használatával a sérülések súlyosságát csökkenteni lehet. Napjainkban az önként bukósisakot használók száma a legtöbb országban alacsony. A bukósisak használati hajlandóság kutatásának eredményeinek ismeretében a politikai döntéshozók könnyebben tudnak hatékony, a sisak használatát népszerűsítendő kampányokat indítani vagy a használatot kötelezővé tenni. A cikk alapjául szolgáló tanulmány a németországi bukósisak használatot vizsgálja, alapul véve korábbi amerikai kutatásokat (Rodgers, 1995; Bolen, 1998; Harlos, 1999). A kutatók különböző szempontokat vizsgáltak: Rodgers a kerékpározási szokásokat családi körülmények, kerékpárhasználat rendszeressége és a közúti forgalom tekintetében elemezte. Bolen és Harlos felismerte, hogy a földrajzi elhelyezkedésnek is fontos szerepe van a szokások vizsgálatában. A nők és férfiak bukósisak viselési szokásait mindhárman külön-külön vizsgálták, amikből egyértelmű következtetéseket állapítottak meg. A tanulmányban felhasznált adatok a „Mobilitás Németországban” (MID) országos felméréséből származnak, ami a Német Szövetségi Közlekedési Minisztérium megbízásából készült. A mintából kivették azokat a közlekedőket, akik 17 évnél idősebbek és nem tudnak kerékpározni. Így összességében 19 646 közlekedőről állt rendelkezésre adat. A felmérés telefonos kikérdezéssel történt, a válaszadókat háztartásukról és személyes szokásaikról egyaránt kérdezték. A mintában külön választották a bukósisakot rendszeresen (12,4%), alkalmanként (9,4%) és egyáltalán nem (78,2%) használókat. Bolen és Harlos kutatása szerint a nők 12,4%-a míg a férfiak 39,3%-a visel bukósisakot kerékpározás közben. A mintát több különböző társadalmi szempont szerint is csoportosították, e szerint a legnagyobb részt 17,6%-ban a kisgyerekes családok viselik a sisakot. A mintát empirikus módszertan szerint vizsgálták. A vizsgált jellemzők pozitívan és negatívan is befolyásolhatják a sisak viselését, legtöbb esetben nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani melyik tényező mennyire van hatással a bukósisak viselési hajlandóságra. Két tényezőről azonban elmondhatjuk, hogy többnyire pozitívan hatással bír: az egyik a jövedelem nagysága, a másik pedig gyermek jelenléte a családban. Az utóbbi két irányban is befolyásolhatja a sisak viselésének gyakoriságát, mivel a szülő könnyen hatással lehet gyermekére és a gyerek miatt a szülő is inkább fogja hordani a bukósisakot kerékpározás közben. Az életkor is fontos befolyásoló tényező. Míg a fiatalok először nagyobb arányban hordják a sisakot, a későbbiekben ez a szokás háttérbe szorul, elmaradozik. A további szempontok tekintetében elmondható, hogy diplomával rendelkezők nagyobb valószínűséggel veszik fel és a bukósisakot, hasonlóan azokhoz, akik napi rendszerességgel kerékpároznak. Hozzáadva a mintához azokat, akik évente csak néhány alkalommal ülnek kerékpárra megfigyelhetjük, hogy a minta nem lineáris. Azok ugyanis, akik vagy csak nagyon sűrűn, vagy csak nagyon ritkán kerékpároznak, kisebb valószínűséggel használják a sisakot. Földrajzi elhelyezkedés tekintetében a Kelet-Német háztartásokban jellemzően 4,7%-kal kevesebben hordanak bukósisakot, mint az ország többi részén. Ez összefüggésbe hozható a kereset nagyságával és a családban lévő gyermekek számával. Összességében látszik, hogy a nők minden összehasonlítási szempont tekintetében kisebb valószínűséggel veszik fel a sisakot a kerékpározáshoz. A legnagyobb eltérést ebben a tekintetben a 25 és 70 év közötti korosztályban állapították meg. A tanulmány igazolja az eddigi kutatások eredményeit, miszerint a bukósisak használat arányát gyermekek közlekedésben való részvétele javítja a legnagyobb mértékben. A németországi tanulók 95%-a vesz részt valamilyen kerékpáros közlekedésbiztonsági programban, aminek ez az eredmény valószínűsíthetően köszönhető. A jövőre nézve ezeket a programokat folytatni kell, lehetőleg olyan módon, hogy a gyerekeken kívül a család minél több tagja vegyen részt rajta. A német kutatásból az is kiderült, hogy a legkisebb valószínűséggel a nők, a falvakban élők és alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők viselik a bukósisakot. A kerékpáros közlekedés biztonságosabbá tétele érdekében a jövőbeli kampányoknak ezen célcsoportokra különösen nagy hangsúlyt kell fektetni. Forrás: Nolan Ritter, Colin Vance (2010) - The determinants of bicycle helmet use: Evidence from Germany; Accident Analysis and Prevention pp. 95-100

  A program a fiatalok kerékpáros gyakorlati ismereteinek fejlesztése mellett nagy hangsúlyt fektet a közlekedésre nevelés elméletére is, azaz megismerteti a tanulókat a közlekedés szabályaival, veszélyeivel, a helyes közlekedés és úthasználat módjával. A képzésnek köszönhetően a diákok felkészültebben és nagyobb felelősségtudattal kapcsolódhatnak be a közúti közlekedésbe. A kerékpárosok közlekedésre nevelése azért különösen fontos, mert az őket ért balesetek száma az összes közlekedési balesethez viszonyítva aránytalanul magas, főleg a fiatalok és gyerekek körében. Eddig a program keretén belül több mint 250 000 fiatal kerékpárost képeztek ki és díjaztak valamilyen módon. A Bikeability-t koordináló szervezetek célja, hogy legalább félmillió gyermek vegyen részt a képzésben 2012-ig. A végső cél, hogy a jövőben minden általános iskolás gyermek elmondhassa magáról, hogy volt lehetősége részt venni a programban. A program honlapján az érdeklődők célcsoportonkénti bontásban (gyermek, tanár, szülő, a programhoz csatlakozni kívánó szervezet) tartalmaz minden fontos információt a kerékpározásról. A honlap részletesen bemutatja a képzéseket, és segítséget nyújt a megfelelő tanfolyam kiválasztásában. Az oldalon a kerékpározás előnyeire is felhívják a figyelmet, és bíztatják az olvasót e hasznos, egyszerű és egészséges közlekedési mód igénybevételére. A kerékpározás fő előnye, hogy gyorsabb a gyaloglásnál, környezetkímélő, szabad és végül, de nem utolsó sorban csökkenti a szívbetegségek kockázatát, valamint az elhízás lehetőségét, így fitt formában tartja a kerékpárost. A Bikeability programban korosztály és tudásszint alapján 4 szintet különböztetnek meg. Amennyiben valaki kezdő kerékpározó, akkor az első szinttel célszerű kezdenie, de ha csak a technikai és biztonsági tudását szeretné fejleszteni, elkezdheti a képzést a 2. vagy 3. szinten is. (Fontos megjegyezni azonban, hogy a közlekedésben mindig lehet újat tanulni, és a közlekedésről szerzett információ és tudásanyag az életben igen hasznos lehet.) Az 1. szinten történő képzés a kezdőknek szól. Forgalomtól elzárt helyen tanítják meg a kerékpár helyes használatát és az alapvető technikai fogásokat. Az alaptudást 3-12 fős csoportokban lehet elsajátítani. Így megtanulhatják a pedálozást, a manőverezést, a jelzéseket, a megállást, valamint a különböző felszerelések használatát. Ezen a szinten a tanulóknak részletesen bemutatják a kerékpár műszaki és biztonsági felszereléseit, és elmagyarázzák azok használatát, karbantartásuk módját. Ez fontos dolog, ugyanis sok baleset következik be amiatt, hogy a kerékpárok nincsenek megfelelően karbantartva, ami kis odafigyeléssel és a jármű indulás előtti átellenőrzésével elkerülhető lenne. A 2. szinten is 3-12 fős csoportokat képeznek, de itt már a közúton, forgalomban történik az oktatás. Még csak rövid utakat tesznek meg, mint például az iskolába vezető út. Ez alatt részletesen elsajátítják a közlekedési szabályok és jelzések megfelelő alkalmazását. A képzésnek ebben a részében is beszélnek a felszerelésekről, elsősorban a biztonsági eszközökről, például a bukósisak megfelelő kiválasztásáról és beállításáról. A képzés 3. szintjén már forgalmas útvonalakat is érintenek. Ez a szint a gyakorlottabb kerékpárosok részére szól. A résztvevők minden úttípuson és sokféle közlekedési szituációban kipróbálhatják magukat, ahol igen hasznos tapasztalatokat szerezhetnek, így a későbbiekben a veszélyes közlekedési helyzeteket könnyebben és biztonságosabban tudják majd megoldani. A képzés részeként a tanulók azt is gyakorolják, hogy hogyan kell megtervezni az utazások útvonalát úgy, hogy minél biztonságosabb helyeken történjen a kerékpározás. A gyerekek mellett a felnőtteknek is lehetőségük van részt venni a programban. Nekik egy külön kurzust indítanak „Kerékpáros készségfejlesztés felnőtteknek” néven. Idősebb korban ugyanis az egyéni korlátok miatt nehéz az embereket rávenni arra, hogy elkezdjenek kerékpározni. A képzés során azonban a kerékpár használatát és a közlekedési szabályokat a tapasztalt és segítőkész oktatók az alapoktól indulva tanítják meg, így akinek eddig soha nem volt lehetősége arra, hogy megtanuljon kerékpározni, az is most félelem nélkül kezdheti el. Az oldalon lehetőség van online regisztrációra is. A regisztrált felhasználók hozzáférnek a Bikeability teljes tudástárához, valamint megrendelhetik a program nyomtatott anyagait és egyéb eszközeit. A Bikeability mintájára Európai Uniós támogatással BringaSuli néven Magyarországon is elindult egy kerékpáros képzés. A szervezetten, szakmailag szigorúan ellenőrzött keretek között megvalósított hasonló kezdeményezések hatására kevesebb gyermek sérül meg közlekedési balesetben, valamint az átadott elméleti és gyakorlati tudás, és a felnövekvő generáció éretten és felelősségteljesen használja majd az utakat.   További információ: http://www.dft.gov.uk/bikeability/ http://www.kerekparinfo.hu/biciklisuli