A közlekedésről elmondható, hogy az egyik legnagyobb ÜHG-kibocsátóforrás az EU-ban, 2012-ben az összkibocsátásnak a 31%-ért volt egymagában felelős. „Nagyon fontos, hogy csökkenjen a közlekedési szektor ÜHG-kibocsátása és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függésből származó kockázat is” – jelentette ki az Európai Tanács, kihangsúlyozva az elektromos üzemű közlekedés és a megújuló erőforrások növekvő használatának fontosságát. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az elmúlt 10–15 évben a kerékpározás robbanásszerű növekedésen ment keresztül, és az új technológiákban is hatalmas potenciál rejlik. Csak 2013-ban egymillió elektromos kerékpár került az európai utakra, és 2014-re már több mint négyszáz európai városban működik közösségi kerékpárrendszer. Az ECF úgy látja, hogy a közlekedési szektor kibocsátásainak és energiafelhasználásának csökkentésében a kerékpározás terjedése is oroszlánrészt vállalhat, ha minél többen szállnak ki a személygépjárműből és váltanak két kerékre – így akár a 2011-es Közlekedési Fehér Könyv által 2050-re vizionált 60%-os ÜHG csökkenés is elérhető közelségbe kerülhet. Ha minden európai állampolgár 2050-re annyit kerékpározna, mint egy átlagos dán 2000-ben, az hozzávetőlegesen 63–142 millió tonna CO2 kibocsátás megelőzését jelentené. Ez önmagában 26%-ot tenne ki a 2050-re tervezett 60%-os csökkenésből, továbbá az EU olajimportját is 9%-kal csökkentené. Továbbá érdemes figyelembe azt is venni, hogy a gépjárművek hajtás- és üzemanyag-technológiájának fejlesztése valóban csökkentheti az emissziót, de nem jelent megoldást a torlódásokra, illetve nem segíti az európai polgárok egészségesebb életvitelének kialakulását vagy éppen a városok közösségi tereinek emberközpontú felhasználását. A kerékpározás ugyanakkor mindezeken igen költséghatékonyan képes javítani. Mindezek tükrében az ECF azt javasolja, hogy az EU dolgozzon ki egy kerékpározásra vonatkozó akciótervet, amelyben mindezeket a szempontokat és lehetőségeket is figyelembe veszi. Forrás: http://www.ecf.com/news/reducing-ghg-emissions-cycling-does-the-job-too-and-so-much-more/

Az egymilliárd eurós uniós támogatással végrehajtott projekt célja a térség gazdasági fellendülésének környezetbarát eszközökkel történő fellendítése. A kerékpárút számos fontos turisztikai célpontot érint, amelyhez több további tematikus útvonal, illetve autóparkolók és pihenők is kapcsolódnak. A két ország közötti folyamatos kerékpáros közlekedési kapcsolat megteremtése érdekében több, már létező infrastruktúraelemet kötöttek össze újonnan épített szakaszokkal, továbbá promóciós kampányokkal és interaktív kerékpáros térkép-alkalmazással törekszenek az útvonalat ismertté és népszerűvé tenni. További információ: cross-border-bike-project.hr (angol és horvát nyelven) Forrás: http://www.eltis.org/discover/news/croatia-hungary-cross-border-cycle-path-completed

Az új-zélandi Aucklandi Egyetem kutatói a kerékpárral történő munkába járás társadalmi költségeit és hasznát tanulmányozták, és az úgynevezett rendszerdinamikai modellezésre, valamint a helyi közösség, a döntéshozók és akadémikusok tudására építve arra a következtetésre jutottak, hogy a megfelelő szakpolitikában huszonnégyszeres potenciál rejtőzik. Magyarán ha a kerékpározás kapcsán a legjobb gyakorlatok szerint járnak el, a kezdeti beruházások huszonnégyszeresének megfelelő pénzösszeg térülhet meg, továbbá 2012 és 2051 között négyezer életévet is meg lehetne menteni, nem beszélve az üvegházhatású gázok kibocsátásának megfelezéséről. A tanulmány az iménti adatok kiszámolásánál figyelembe vette a baleseti károk költségeit, a légszennyezés és fizikai inaktivitás egészségügyi hatásait, az üvegházhatású gázok kibocsátását és az üzemanyag-megtakarítást. Belgiumban hasonló kutatási eredmények láttak napvilágot: a brüsszeli régió közlekedési hatósága a kerékpáros befektetések közvetlen és közvetett hatásait vizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy a 2002 és 2012 közötti biciklis beruházások már eddig is 5–9-szeres megtérülést hoztak, és amennyiben a kerékpáros szakpolitika 2020-ig elég ambiciózus célokat tűz ki maga elé, ennek társadalmi haszna Brüsszelben elérheti a 300-500 milliárd eurót is, ami 8–19-szeres megtérülésnek felel meg. Továbbá ötszáz, a kerékpározással kapcsolatos új munkahelyet is lehetne teremteni 2020-ig. E tekintetben a brüsszeli regionális önkormányzat legújabb vonatkozó megállapodása jó irányba mutat. Az Egyesült Államokban végrehajtott kerékpáros beruházások is sikert hoztak. 2005-ben az Egyesült Államok Szövetségi Autópálya Hivatala egy pilotprogramot indított az aktív mobilitás támogatására négy városban. A projektzáró beszámoló szerint a 88,5 milliárd dolláros befektetéssel 137 millió járműkilométert spóroltak meg 2009 és 2013 között. A gyalog megtett utak száma 22,8%-kal, a kerékpáros utazások száma pedig 48,3%-kal emelkedett, ugyanakkor viszont a gyalogos halálos balesetek száma 20%-kal, a kerékpáros halálozások száma pedig 28,6%-kal csökkent. Csak a kerékpározáshoz kapcsolódó halálozás gazdasági költségei 46,3 millió dollárral csökkentek 2013-ban, 2009 és 2013 között pedig 13,6 millió literre becsülik a megtakarított üzemanyagot, valamint 35 ezer tonnára a CO2-t – nem beszélve a javuló levegőminőségről. Mindhárom tanulmány világosan mutatja tehát, hogy a kerékpározásba való befektetés költségeit messze felülmúlja megtérülés. forrás: Holger Haubold – Recent Studies Show Investing in Cycling Pays off Globally